A jelzáloglevelekről a (jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről (Jht.) szóló) 1997. évi XXX törvény rendelkezik. Jelzáloglevelet Magyarországon kizárólag jelzálog-hitelintézet bocsáthat ki. A jelzáloglevél (fedezett kötvény) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely abban különbözik a fedezetlen kötvénytől, hogy forgalomba hozatalának speciális feltétele van, méghozzá a mögötte lévő, törvény által előírt mértékű fedezet, amelynek ­­meglétét az MNB által jóváhagyott, független Vagyonellenőr igazolja. A jelzáloglevélen alapuló követelések a kibocsátóval szemben soha nem évülnek el.  

 

A jelzáloglevél „fedezettségét” kétszeres biztosítéki rendszer alkotja: a rendes fedezetnek számító jelzáloghitelek, valamint a mögöttük elzálogosított ingatlanbiztosítékok. Ez a kettős biztosítéki rendszer a befektetők biztonságát szolgálja, hiszen a jelzálogbank csődje esetén a jelzáloglevelek tulajdonosainak (tőke és kamat) követeléseit a bank egyéb hitelezőit megelőzően elégíthetik ki. A hitelezők között a kielégítési sorrendben első helyen állnak a jelzáloglevél tulajdonosok.

 

Az alábbi ábra bemutatja a Jht. szerinti jelzáloglevél fedezettség két szintjét:

 

 

A befektetők védelmében a Jht. és más törvények további szigorú előírásokat tartalmaznak:

 

- Kiemelt MNB felügyelet: A Jht. alapján az MNB a jelzálog-hitelintézetnél köteles évente helyszíni ellenőrzést tartani.

 

- Fokozott nyilvánosság: A jelzálog-hitelintézet negyedévenként köteles a nyilvánosságot tájékoztatni a forgalomban lévő jelzáloglevelek és a rendelkezésre álló fedezetek értékéről. Emellett a Takarék Jelzálogbank félévente gyorsjelentést tesz közzé és honlapján negyedévente megújul a Transzparencia jelentés is, megfelelve az MNB és egyben CRR 129. cikkének előírásainak.

 

- Speciális szanálási szabályok: A Szanálási törvény értelmében a hitelezői feltőkésítési kötelezettség nem terjed ki a jelzáloglevél befektetőkre, vagyis a jelzáloglevél-befektetők nem kötelezhetők arra, hogy részt vállaljanak a jelzálog-hitelintézet más hitelezőinek részleges vagy teljes kielégítésében a jelzálog-hitelintézet fizetésképtelensége esetén.

 

A Takarék Jelzálogbank Nyrt. által kibocsátott jelzáloglevelekre vonatkozó további kockázat csökkentő tényezők:

 

- a Jht. előírásainál magasabb (legalább 2%) önkéntes fedezettségi szintet, azaz túlfedezettséget tart fenn a mindenkor forgalomban lévő jelzáloglevei tőke és kamatfizetési kötelezettségei teljesítésének biztosításához.

 

- folyamatosan 6 havi likvid eszközt tart fenn a féléven belül lejáró jelzáloglevelei tőke- és kamattartozásainak összegének megfelelő likviditás biztosítása érdekében.

 

- az Integráció tagjaként a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény alapján az Integrációs Szervezet és annak tagjai egymás kötelezettségeiért a Ptk. szabályai szerint egyetemlegesen kötelesek helytállni. A pénzügyi stabilitás fenntartására vonatkozó mechanizmus jelentősen csökkenti a fizetésképtelenség esélyét.

 

- a Takarék Jelzálogbank Nyrt által kibocsátott jelzáloglevelek S&P hitelminősítéssel rendelkeznek

 

Miért érdemes jelzáloglevelet vásárolni?

 

A fent ismertetett különleges biztonsági elemek és kockázatcsökkentő tényezők önmagukban is vonzóvá teszik a jelzáloglevelek vásárlását és tartását, de ezeken túlmenően is van néhány szempont, amelyet érdemes megfontolni a potenciális befektetőknek. A Takarék Jelzálogbank jelzáloglevelei

  • nyilvános értékpapírok,
  • közép- és hosszúlejáratúak, 3-5-10-15 éves befektetéseket kínálnak,
  • a tőzsdén jegyzettek,
  • más hasonló eszközökhöz képest (fedezetlen kötvény) alacsonyabb kockázatúak.
  • jellemzően az állampapírokénál magasabb hozamot biztosít.